Szabadulószoba 4. feladat

A sír története kirajzolódik

Kis technikai segítség a továbbiakhoz: bár legalább két ember csontjai kerültek elő, az antropológiai vizsgálat igazolta, hogy a csontegyüttes a plusz bal combcsont kivételével egy egyénhez tartozik. A pluszban bekerült combcsont eredetét még keresik, a lelőhely ásatási munkái hamarosan megkezdődnek és kiderül a területen vannak-e még további temetkezési helyek, sírok, és ha igen, vajon a most előkerült „gazdátlan” combcsont tartozik-e az onnan előkerülő csontegyüttesekhez vagy sem.

A továbbiakban az egy egyénhez sorolt csontegyüttes vizsgálatával haladunk tovább! Nevezzük őt Haraszt‑hegyi 1. leletnek, mostantól, amíg további infók nem állnak rendelkezésünkre róla, nevezzük őt: HH‑1 leletnek.

Miért os temporale a halántékcsont latin neve?

Első pillantásra talán szokatlannak tűnik ez a cím egy antropológiai téma esetében. Mégis van benne egy érdekesség, amely tökéletesen ráhangol a következő vizsgálati lépésre. Élő emberen, felnőttkorban az öregedés egyik legkorábbi, szemmel is jól látható jele a halánték őszülése. A latin tempus – többes számban tempora – az időt jelenti. Így a csont elnevezése valójában az idő múlására utal: arra a lassú, mégis megkerülhetetlen folyamatra, amely minden ember életét végig kíséri.

Az antropológiai vizsgálat egyik lépése annak eldöntése, hogy a vizsgált csontok egy gyermek vagy egy felnőtt maradványai‑e. Ez a „nulladik lépés”, hiszen a két életkori csoport teljesen eltérő módszereket igényel, ha eldöntöttük gyermek- vagy felnőtthalottról van szó, kezdhetjük az elhalálozási kor becslését a gyermekek vagy felnőttek esetében használatos módszercsoportokkal.

Elhalálozási életkorbecslés rossz megtartottságú csontmaradványok alapján

Segítség

A Haraszt‑hegyen előkerült csontok esetében gyorsan tisztázható, hogy gyermek vagy felnőtt csontjait vizsgáljuk: minden hosszú csont epifízise teljesen összeforrt, vagyis a csontosodási folyamat lezárult. Ez egyértelműen felnőtt egyén(ek)re utal.

A következő kérdés már jóval összetettebb: vajon hány éves lehetett a vizsgált felnőtt személy a halálakor? Melyik életkori intervallum határozható meg HH-1 fogazatának kopása alapján?

Ennek vizsgálatához egy kis technikai segítség: A csontok állapota azonban nem könnyíti meg a vizsgálatot. A bordavégek nem maradtak meg, a szeméremcsont ízfelszíne töredezett, a koponyavarratok pedig nem értékelhetők. Így a legtöbb klasszikus korbecslő módszer nem alkalmazható. Marad azonban egyetlen megbízható támpont: a fogazat kopása. A terepen előkerült mandibula jól megőrzött őrlőfogai lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók a Lovejoy‑féle fogkopási skálák segítségével becsüljék meg az elhunyt életkorát.

A fogkopás esetében együttesen értékelendő jellegek:

• a rágófelszínek egyenetlensége
• a dentin milyen mértékben látható a rágófelszínen
• a csücskök meglétére vagy lekopottságának mértéke,
• a kopás milyen mértékben terjedt ki a fogakon.

A vizsgálathoz rendelkezésetekre áll:

• a feltárás során előkerült mandibula
• a Lovejoy-féle fogkopási fokozatok ábrája
• a fogkopási fokozatokhoz tartozó életkori intervallumok táblázata.

Érdekességek

• Sosem egy pontos életkort, hanem egy életkori intervallumot tudunk becsülni az elhalálozási életkor esetében. A fentiekben tárgyalt életkori változásai a csontváznak (öregedési folyamatok felnőtteknél, gyerekeknél a csontfejlődés folyamatai) külön-külön is csak életkori intervallum becslését teszik lehetővé. Minél több módszerrel lehet az életkort becsülni, annál pontosabb lehet a becslés, de akkor is csak egy szűkebb intervallum becsülhető.
• Az elhalálozási életkor becslésekor egy biológiai életkor becsléséről van szó. Szerveink, szervrendszereink fejlődését öregedését jellemzi a biológiai koruk. Általában a különböző biológiai koraink összhangban vannak naptári korunkkal, de például korán érő gyerekek esetében vagy fiatalosan öregedő felnőttek esetében jelentős lehet az eltérés a naptári és a biológiai életkorok között.
• Az elhalálozási életkor becslése sokkal egyszerűbb lehet abban az esetben, ha a van például a vizsgált személyhez/maradványokhoz kapcsolódóan anyakönyvi kivonat, sírfelirat. Erre egy jó példa a váci múmiák esete, erről a magyar és nemzetközi sajtó is sokat írt már az 1990-as évek óta, mióta a leletegyüttes előkerült. Sőt, már egy film is készült róla Memento Mori címmel, nézzétek meg, ha érdekel a történetük. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi és gondozza a Vácon előkerült múmiákat, erről itt olvashattok: https://www.nhmus.hu/mumiagyujtemeny/
• A fogazat kopását számos tényező befolyásolhatja az eltelt éveken kívül. Ha a két fogsor záródása nem megfelelő (záródási rendellenességek például: nyitott harapás, keresztharapás), vagy valamilyen szokás (valaminek a rágása, rágcsálása), eszközhasználat (varrás közben a varrószál megnyálazása, tartása) is koptathatja a fogakat. Szakértők az életkor előrehaladtát kísérő öregedési fogkopást el tudják különíteni általában ezektől a további hatásokra visszavezethető fogkopásoktól.
• Az, hogy mennyi fog hiányzik az előkerült fogazatból, nem jelenti azt, hogy mind az élete során kihullott. A sírban, a sírból való kivételkor, a mosáskor is kieshettek az egyébként, az élete során megőrződött fogai a vizsgált személynek. Ezt figyelembe véve vizsgálják a fogazatot a szakértők az embertani vizsgálatok során.