Szabadulószoba 2. feladat

A múlt felszínre kerül

A feszültség egyre nő, ahogy a hallgatók hajnalig vizsgálják a talált csontokat. A sötétség lassan feloszlik, és mire az első reggeli fénysugarak megjelennek, már körvonalazódik bennük egy gyanú: emberi maradványok kerülhettek elő. Reggel értesítik a rendőrséget, akik rövid helyszíni vizsgálat után megállapítják, hogy a csontok több mint száz éve kerülhettek a földbe. Ilyen esetben a nyomozati hatáskör már nem áll fenn, ezért az ügyet régészeti és antropológiai szakértőknek adják át, a rendőrségi eljárást pedig lezárják.

A hallgatók engedélyt kérnek, hogy a helyszínen maradhassanak, és végig követhessék a dokumentálás és a szakértői vizsgálat folyamatát. Így nem csupán szemlélői, hanem aktív résztvevői lesznek annak, ahogyan egy több mint egy évszázada rejtőző történet lassan kibontakozik előttük a Haraszt‑hegy mélyéről.

A feltárás első órái. A szakértők érkezésével megváltozik a helyszín hangulata: az addig csendes tisztás terepi laborrá alakul át. Lezárt terület, védőruhában tevékenykedő emberek, zászlócskák a csontok helyét mutatják, a helyszínelő sátor alatt pedig beindul a munka. A hallgatók feszült izgalommal figyelik, ahogy a régészek és antropológusok aprólékos mozdulatokkal feltérképezik a területet, mintha minden egyes kavics mögött újabb titok rejtőzne. A Haraszt‑hegy mélye lassan, rétegről rétegre enged betekinteni a múlt eseményeibe.

A tárgyak mesélnek

Az emberi maradványok önmagukban általában nem elegendőek a történelmi, vagy történelem előtti korszak meghatározásához. Az ún. tárgyi mellékletek (az emberi maradvány környezetben talált tárgyak) fontos információkat, nyomokat rejthetnek: a fémeszközök, az ékszerek és díszek és a csontokkal együtt előkerült további régészeti leletek gyakran pontosabban árulkodnak a korabeli életről, mint maguk az emberi maradványok. A terep átvizsgálása során gyorsan kiderült, hogy a felszínre került tárgyak biztos, hogy nem a 20–21. századból származnak, nem a mai világ tárgyai. A hallgatók izgatottan figyelik, ahogy a szakértők a feltételezhetően honfoglaló magyarsághoz köthető nyílhegyeket és hajfonatkorongokat emelnek ki a földből. A ¹⁴C‑izotópos vizsgálat is megerősíti ezt a gyanút: a Haraszt‑hegy oldalában egy 10. századi temetkezés nyomaira bukkantak, annak egy eltemetett egyénének maradványai kerültek felszínre.

A Haraszt‑hegyen előkerült leletek között több olyan tárgy is volt, amely egyértelműen a honfoglalás kori magyarsághoz köthető. A hallgatók most azt a feladatot kapják, hogy a terepen talált mellékletek alapján határozzák meg, melyik tárgy melyik korszakhoz tartozik.

Feladat: A fotókon szereplő tárgyakról döntsétek el, melyik kettő tartozhatott a 10. századi honfoglaló magyarsághoz, és a másik 3 tárgy melyik további korszakok leletei! A tárgyakhoz tartozó korszakok kiválasztása után megkapjátok a következő kódot.

Lelet 1 – Nyílhegy: levél alakú kovácsolt, vas nyílhegy

Lelet 2 – Fényes, nem korrodálódott, szabályos hatszög keresztmetszetű fém tárgy

Lelet 3 – Ezüst korong, díszített felülettel

Lelet 4 – bogár alakú amulett

Lelet 5 – finoman díszített, kovás pisztoly