Szubadultusz egyének életkorának becslő módszerei
A magzatok, gyermekek és ifjak elhalálozási korának becslése a végtagok csöves csontjainak középrésze (diaphysis) hosszát figyelembe vevő módszerek, ill. a tej- és a maradandó fogak áttörési sorrendjét és a csontok elcsontosodását értékelő módszerek segítségével történik. Ehhez segítségként röviden bemutatjuk a csontosodási típusokat, illetve a fogak fejlődésmenetét. Mind a csontok, mind pedig a fogak fejlődésére igaz, hogy genetikailag rögzített stádiumok mentén alakul fejlődésük, illetve ezen fejlődési stádiumok minden gyermekben meghatározott sorrendben és nagyjából azonos életkorban következik be. Mindezek miatt vehető figyelembe a csontozat és a fogazat fejlettsége a szubadultusz (felnőttkort el nem ért) korosztály képviselői esetében az elhalálozási életkor becslésénél.
Csontosodási típusok
Csontjaink alakjuk szerint lehetnek csöves, lapos, rövid és szabálytalan alakú csontok. Az alak egyúttal azzal is összefügg, hogy hogyan csontosodnak, fejlődnek az egyes csontok. Csontvázunk fejlődése már születésünk előtt, a méhen belüli élet során elkezdődik.
A csontosodás 2 fő típusa az elsődleges és a másodlagos csontosodás. A másodlagos csontosodás esetén egy már meglévő (porcos vagy hártyás) előtelep csontosodik el, erre utal a másodlagos kifejezés. Az elsődleges csontosodás esetén közvetlenül mesenchyma sejtjeiből alakul ki a csontszövet. Ez a csontosodási típus figyelhető meg a koponya varratai mentén a koponya növekedésének időszakában, vagy egy csonttörés esetén, amikor a tört felszínek egymáshoz közel maradnak, nem mozdulnak el egymáshoz képest. A másodlagos csontosodás két altípusa abban különbözik, hogy a leendő csontszövet egy porcos vagy egy hártyás előtelep elcsontosodásával alakul-e ki.
A csöves és rövid csontjaink esetében ez előtelep egy porcos előtelep, míg a lapos csontok esetében egy hártyás előtelep jelenik meg. A szabálytalan alakú csontok csontosodása ettől bonyolultabb, áltatában több részből csontosodnak össze, és a részek csontosodása lehet hártyás és porcos előtelep mentén történő csontosodási típus is vegyesen.
A másodlagos csontosodás ún. dezmális altípusa esetén egy hártyás előtelepen megjelenik egy csontosodási központ, ahonnan a csontosodás frontvonala halad az előtelep szélei felé minden irányban (eltérő ütemben).
A porcos előtelep mentén történő másodlagos csontosodási altípus esetén a porcszövet csontszövetté épül át felnőttkorra, kivéve az ízületi porcok felületével. Az átépülés során a porcsejtek gyorsan osztódó zónája, majd a porcsejtek degenerációs zónája, a porszövet sejtjei közé beépülő mesenchymális sejtek zónája, a porcszövetben ezen sejtek körüli mineralizációs zóna figyelhető meg egymás után – pl. a csöves csontok testének közepétől húzódnak ezek a zónák a végrészek felé. A végrészeknél ugyanezek a csontosodási frontok megfigyelhetők a csontok testi része felé elrendeződve. Egy olyan különbség figyelhető meg a testi rész és a végrészek között, hogy az ízületi porccal borított felszíneken a végrészeken nem játszódik le a testi részen megfigyelhető mineralizáció a csonthártya területén.
A nagy méretű csontjaink csontosodása (ásványi anyagok beépülése az előtelepbe, csontszövet kialakulása) már a méhen belül elkezdődik, hiszen a védő funkciót a csontvázunk már születésünk előtt is ellátja. Bár a méhen belül nem érik az emberi testet olyan nagy erőhatások, mint születésünk után, már ekkor is fontos, hogy testünk ne torzuljon, alakját védje a csontváz. A csontok akkor fejezik be csontosodásukat, mikor részeik teljesen összecsontosodnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csontfelépítő folyamatok befejeződtek volna, életünk során végig párhuzamosan haladnak a csontfel- és leépítő folyamatok, csak a folyamatok sebességeiben van különbség. Amíg a csontvázunk fejlődik a felépítő folyamatok túlsúlya jellemző, a csontok fejlődése, növekedése figyelhető meg, fiatal felnőttkorban, felnőttkor elején a fel- és lebontó folyamatok egyensúlya figyelhető meg, a csontok megújulnak bizonyos időnkét, míg felnőttkor végén, majd időskorban is a csontleépítő folyamatok túlsúlya jelenik meg, fokozatosan épül le a csontvázunk, porózussá válik, tömege csökkent, egyre törékenyebb lesz.
Fogazat fejlődése
A fogak fejlődése
- a fogcsíra kialakulása,
- a korona csúcsainak,
- majd a teljes korona mineralizációja,
- a fog áttörésének kezdete és a foggyökér mineralizációja
fő stádiumokon keresztül történik, amely stádiumok kialakulása életkorának standard értékei ismeretében elvégezhető az egyes fogak, illetve a teljes fogazat mineralizáltsága és áttörtségének mértéke alapján az elhalálozási életkor becslése szubadultusz korosztályban.