Az oszteol\u00f3gia az anat\u00f3mia azon \u00e1ga, amely a csontok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kapcsolataival foglalkozik. Ide tartozik a csontok makroszk\u00f3pos \u00e9s mikroszk\u00f3pos szerkezete, a csontk\u00e9pz\u0151d\u00e9s \u00e9s -lebont\u00e1s folyamatai, a csontok k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sek (pl. varratok, \u00edz\u00fcletek, szalagok), valamint a csontv\u00e1z anat\u00f3miai jellegeinek vizsg\u00e1lata. Az oszteol\u00f3giai ismeretek, adatok az emberi test statikai \u00e9s mechanikai vizsg\u00e1latok, minden tov\u00e1bbi anat\u00f3miai \u00e9s mozg\u00e1sszervi vizsg\u00e1lat kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt szolg\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n
A kraniometria a koponya csontos k\u00e9pleteinek metrikus (m\u00e9rhet\u0151) jellegeivel foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fclet. Ehhez standard m\u00e9r\u0151pontok, s\u00edkok ment\u00e9n meghat\u00e1rozott m\u00e9retek, sz\u00f6gek standard m\u0171szerekkel, standard technik\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lem\u00e9r\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g. A kraniometriai vizsg\u00e1latok c\u00e9lja a koponya ar\u00e1nyainak, form\u00e1j\u00e1nak \u00e9s t\u00e9rbeli viszonyainak pontos le\u00edr\u00e1sa a m\u00e9rhet\u0151 jellegek alapj\u00e1n, amely alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az anat\u00f3miai t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban, a klinikai gyakorlatban, a k\u00e9palkot\u00f3 diagnosztik\u00e1ban \u00e9s az antropol\u00f3giai elemz\u00e9sekben.<\/p>\n\n\n\n
A kraniometriai m\u00e9r\u0151pontok teh\u00e1t egys\u00e9ges, nemzetk\u00f6zi rendszerben meghat\u00e1rozott referenciapontok, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a koponya k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szei \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3k, m\u00e9rhet\u0151k \u00e9s le\u00edrhat\u00f3k. A pontok \u00e1ltal\u00e1ban anat\u00f3miai jellegek \u00e1ltal egy\u00e9rtelm\u0171en kijel\u00f6lt pontok a kopony\u00e1n. Ehhez varratok, bem\u00e9lyed\u00e9sek, lyukak, kiemelked\u00e9sek a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si seg\u00edts\u00e9gek. Nem mindegy azonban, hogy a kopony\u00e1t bizonyos m\u00e9r\u0151pontok keres\u00e9sekor milyen helyzetben tartjuk. Ez\u00e9rt a Frankfurtban 1884-ben megrendezett nemzetk\u00f6zi antropol\u00f3giai kongresszuson hat\u00e1rozt\u00e1k meg \u00e9s fogadt\u00e1k el hivatalosan az \u00fan. frankfurti horizont\u00e1lis s\u00edkot, mint egys\u00e9ges koponyabe\u00e1ll\u00edt\u00e1si referencia-s\u00edkot. Ez az\u00f3ta is a kraniometria, az antropometria, az arc- \u00e9s koponyam\u00e9r\u00e9sek alapvet\u0151 standardja. A kraniometria mellett ne feledkezz\u00fcnk el a koponya morfol\u00f3giai jellegeinek (pl. fel\u00fcln\u00e9zeti vagy h\u00e1tuln\u00e9zeti form\u00e1j\u00e1nak, felsz\u00edni k\u00e9pleteinek \u00e9s alaki jellegzetess\u00e9geinek) le\u00edr\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fcletr\u0151l sem. M\u00edg a kraniometria sz\u00e1mszer\u0171 m\u00e9r\u00e9seket v\u00e9gez (m\u00e9r\u0151pontok, m\u00e9retek, sz\u00f6gek), addig a kraniomorfol\u00f3gia ink\u00e1bb min\u0151s\u00e9gi, le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171.<\/p>\n\n\n\n
A frankfurti v\u00edzszintes egy nemzetk\u00f6zileg elfogadott koponyabe\u00e1ll\u00edt\u00e1si referencia-s\u00edk, amelyet anat\u00f3miai, antropol\u00f3giai \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok sor\u00e1n haszn\u00e1lnak a fej standardiz\u00e1lt helyzet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. A s\u00edkot h\u00e1rom kraniometriai pont hat\u00e1rozza meg: a porus acusticus externus fels\u0151 sz\u00e9le (k\u00fcls\u0151 hall\u00f3j\u00e1rat fels\u0151 pontja) \u00e9s a bal orbitale (a szem\u00fcreg als\u00f3 perem\u00e9nek legm\u00e9lyebb pontja). A s\u00edk akkor helyes, ha a kopony\u00e1t \u00fagy \u00e1ll\u00edtottuk be, hogy ez a 3 pont \u00e1ltal kijel\u00f6lt s\u00edk egybe esik a v\u00edzszintes sikkal. Ez a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s felel meg legink\u00e1bb a term\u00e9szetes, \u201eemberi\u201d fejtart\u00e1snak, ez\u00e9rt haszn\u00e1lj\u00e1k alaphelyzetk\u00e9nt koponyam\u00e9r\u00e9sekhez, arcelemz\u00e9shez \u00e9s radiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokhoz. A kraniofor egy klasszikus, antropometri\u00e1ban \u00e9s anat\u00f3miai oktat\u00e1sban is haszn\u00e1lt standard koponyar\u00f6gz\u00edt\u0151 eszk\u00f6z, amelyet arra terveztek, hogy a kopony\u00e1t standardiz\u00e1lt helyzetben lehessen vizsg\u00e1lni, m\u00e9rni vagy fot\u00f3zni. A kraniofor a kopony\u00e1t a frankfurti v\u00edzszintes s\u00edkhoz igaz\u00edtva r\u00f6gz\u00edti, hogy a koponya a vizsg\u00e1latok sor\u00e1n ugyanabban a t\u00e9rbeli helyzetben legyen, \u00edgy a kraniometriai m\u00e9r\u00e9sek pontosak, \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3k \u00e9s megism\u00e9telhet\u0151k maradnak.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az oszteol\u00f3gia az anat\u00f3mia azon \u00e1ga, amely a csontok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kapcsolataival foglalkozik. Ide tartozik a csontok makroszk\u00f3pos \u00e9s mikroszk\u00f3pos szerkezete, a…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_kad_post_transparent":"","_kad_post_title":"","_kad_post_layout":"","_kad_post_sidebar_id":"","_kad_post_content_style":"","_kad_post_vertical_padding":"","_kad_post_feature":"","_kad_post_feature_position":"","_kad_post_header":false,"_kad_post_footer":false,"_kad_post_classname":"","footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-5015","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kraniometria"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5015","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5015"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5015\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5016,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5015\/revisions\/5016"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5015"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5015"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ncis.elte.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5015"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}